Az Észtország és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolat 100 éve

EST / ENG / HUN

Magyarország 1921. február 24-én ismerte el de jure az Észt Köztársaságot, megvetve ezzel alapjait a Magyarország és Észtország közötti diplomáciai kapcsolatoknak.

A centenáriumi évre összeállítottuk Észtország és Magyarország kapcsolatainak idővonalát. A történelmi fényképekből, dokumentumokból és szövegekből álló kronologikus galéria áttekintést nyújt a két ország közti kapcsolatok különleges és fontos pillanatairól az utóbbi száz év során.

A képaláírások megtekintéséhez álljon a kurzorral a képre!

Jó időutazást kívánunk!
Az Észt Köztársaság Budapesti Nagykövetsége
Észtország Külügyminisztériuma

(Az idővonalon néhány adatot 2026 augusztusában frissítettünk.)

16. század

Előszó

Kép: Báthory István. Forrás: Wikipedia Commons https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Anonymous_Stephen_B%C3%A1thory_(detail)_01.jpg

Báthory István erdély fejedelem és lengyel király 1582-től 1588-ig Livónia nagyhercege is volt. Ő adott Valgának városi jogokat, és 1583-ban Tartuban ő alapította meg Észtország területének első gimnáziumát – a tartui jezsuita kollégiumot –, amit a Tartui Egyetem elődjének tartanak.

19. század

A 19. század közepén mind Észtországban, mind Magyarországon érdeklődés ébredt a rokon nyelvek iránt, elindult a finnugor néprokonsági mozgalom

Reguly Antal. Kép: Wikipedia Commons https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Antal_Reguly.jpg

Ennek során kereste fel Észtországot a nyelvtudós Reguly Antal és Hunfalvy Pál. Hunfaly 1869-ben részt vett az első észt általános dalosünnepen és észtországi élményeit 1871-ben könyvben is megjelentette. Vikár Béla magyarra fordított egy éneket a Kalevipoegből. Az észt-magyar kapcsolatokra jelentős hatással volt a nyelvészettel is foglalkozó észt Mihkel Veske és Karl August Hermann, továbbá a 20. század elején Villem Ernits és Julius Mark.

1918. február 24

A független Észt Köztársaság kikiáltása

Az észt függetlenségi nyilatkozat nyilvános felolvasása Pärnuban, az Endla Színház erkélyén. Kép: a Pärnui Múzeum gyűjteménye

A Megmentési Bizottság kezdeményezésére összeállították Észtország függetlenségi nyilatkozatát, és ezt 1918. február 23-án Pärnuban, az Endla Színház erkélyén nyilvánosan felolvasták. Másnap, 1918. február 24-én a Megmentési Bizottság független demokratikus köztársasággá nyilvánította Észtországot.

1918. november 16

Magyarországon kikiáltották a köztársaságot

Az első világháború után szétesett az Osztrák–Magyar Monarchia, és 1918. november 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot. 1919 márciusától júliusáig kommunista rendszer volt hatalmon Magyarországon, 1920-ban visszaállították a Magyar Királyságot.

1919

Eduard Vilde írót, újságírót nevezték ki Észtország első diplomáciai képviselőjévé Svédországba, Dániába, Németországba és Magyarországra

Illusztráció Romulus Tiitus és Elem Treier Vidám Vilde című közös kiadványából, 1976. Kép: a kötetet megjelentető Kunst Kiadó, Tallinn

1919-ben kinevezték Vildét diplomáciai képviselővé a német kormány mellé, ahol az is a feladatai közé tartozott, hogy Magyarországtól is megszerezze az elismerést Észtország számára. Vilde Észtország képviseletében nem járt Budapesten, de később többször is ellátogatott Magyarországra, és emlékirataiban dicsérő hangon szólt utazásairól.

1921. február 24

Magyarország de jure elismerte az Észt Köztársaságot – a világ országai közül tizedikként (de facto már 1921. január 18-án megtörtént az elismerés)

Magyarország képviselőjének levele Észtország külügyminiszteréhez. Kép: Észt Nemzeti Levéltár

1921

Januárban hivatalos magyar küldöttség vezetőjeként Észtországba érkezett Jungerth Mihály, két évvel később ő lett Magyarország első követe

Jungerth Mihály. Kép: Észt Nemzeti Levéltár

A küldöttség elsődleges célja az volt, hogy tárgyalásokat folytasson Szovjet-Oroszországgal a magyar hadifoglyok hazaszállításáról. A delegáció apránként diplomáciai képviseletté változott, és Jungerth ügyvivőként Magyarország első hivatalos képviselője lett Észtországban. 1923-ban Jungerth Mihályt kinevezték az első magyar követnek Észtországban.

1921

Észt követ kinevezése Magyarországra

Karl Menning. Kép: Észt Nemzeti Levéltár

1921-ben az Észt Köztársaság berlini követét, Karl Menninget Budapestre is kinevezték. Berlinen kívül 1935-ig még Varsóból, Helsinkiből és Rómából látták el Észtország magyarországi képviseletét.

1922-1927

1922 és 1927 között Ferdinand Virro gyáriparos volt Észtországban Magyarország első tiszteletbeli konzulja

1922

1922-ben Virányi Elemért választották a Tartui Egyetem első magyar lektorává, ő volt a Magyarországon alapított első Észt-Finn Társaság elnöke is

Felix Oinas. Kép: Észt Nemzeti Levéltár

Az ő munkáját folytatta az 1930-as években a Tartui Egyetemen Györke József és Fazekas Jenő. Budapesten Felix Oinas dolgozott az első észt lektorként 1938-tól 1940-ig.

1923-1928

Jungerth Mihály 1923-tól 1928-ig Tallinnban a Finn Követséggel közös épületben dolgozott, mind a balti államokban, mint Finnországban ellátva a Magyar Királyság képviseletét

A Magyar Követség hivatala a Pikk jalg 14 címen. Kép: Wikimapia.org http://wikimapia.org/33201580/Pikk-jalg-14#/photo/4906594

1928-ban Magyarország úgy döntött, Helsinkibe helyezi át a magyar követ állandó székhelyét.

1923

1923-ban kezdte meg munkáját a Tartui Egyetem első magyar vendégprofesszora, a jogtudománnyal foglalkozó Csekey István

Csekey István. Kép: Észt Nemzeti Levéltár

Az ő kezdeményezésére hozták létre az egyetemen a Magyar Tudományos Intézetet, amelyből a magyar kultúra bemutatásának fontos központja lett. Maga Csekey volt az Intézet első vezetője, társelnökként aktívan részt vett a Magyar-Észt Társaság tevékenységében is.

1935

1935-ben az észt állam fontos lépést tett állandó budapesti képviselete megnyitása felé

Richard Jöffert. Kép: Észt Külügyminisztérium

Ideiglenes ügyvivőként Magyarországra küldték a magyarul jól beszélő fiatal diplomatát, Richard Jöffertet. Több kísérlet után 1939 őszén az első, állandó budapesti székhelyű követnek kineveztek egy tapasztalt diplomatát, Johan-Ernst-Hans Markust. Mind ő, mind a követség attaséja Budapesten maradt 1940 nyaráig, Észtország megszállásáig.

Johan-Ernst-Hans Markus. Kép: Észt Külügyminisztérium

1937

A magyar-észt kulturális szerződés

Az Észt Köztársaság és a Magyar Királyság közötti kulturális együttműködési megállapodás. Kép: Riigi Teataja, 100., 1937. december 17. https://dea.digar.ee/cgi-bin/dea?a=d&d=AKriigiteataja19371217.2.4

1937-ben a két miniszter, Hóman Bálint és Aleksander Jaakson Budapesten aláírta a magyar-észt kulturális szerződést. A szerződés alapján még abban az évben megalapították az Észt-Magyar és a Magyar-Észt Társaságot.

A megállapodás eredeti utolsó oldala. Kép: Észt Nemzeti Levéltár

1939. augusztus 2

A Molotov–Ribbentrop-paktum

a Molotov–Ribbentrop-paktum térképe az aláírásokkal. Kép: Észt Nemzeti Levéltár

Moszkvában megkötötték a Molotov–Ribbentrop-paktumot, melynek titkos záradékában felosztották Kelet-Európát Németország és a Szovjetunió között. Ez készítette elő az Észt Köztársaság hamarosan bekövetkező megszállását és bekebelezését.

1940-1945

Az Észt Köztársaság beolvasztása a Szovjetunióba

1940. június 21-én államcsínyt hajtottak végre Észtországban a Vörös Hadsereg támogatásával. Megkezdődött az Észt Köztársaság megsemmisítése és bekebelezése a Szovjetunióba. Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság kormánya úgy döntött, hogy felszámolja az összes észt követséget, konzulátust és tiszteletbeli konzulátust külföldön, vagyonukat pedig átadják a helyi szovjet képviseleteknek.

1940

A követség bezárása

a Johan-Ernst-Hans Markus követnek Tallinnból küldött távirat, melyben elrendelik a budapesti képviselet felszámolását. Kép: Észt Külügyminisztérium

1940. július 12-én Johan-Ernst-Hans Markus követ táviratot kapott Tallinnból, ebben elrendelték a budapesti képviselet levéltárának áthelyezését Berlinbe, és a követség felszámolását. 1940. augusztus 13-án a követség pénztárában maradt összeget elhelyezték egy budapesti bankban, és a takarékkönyvet postán Tallinnba küldték. A követ nem utazott vissza Észtországba.

Johan-Ernst-Hans Markus követ válasza a Tallinnból kapott táviratra. Kép: Észt Külügyminisztérium

Johan-Ernst-Hans Markus követ hazarendelő parancsa. Kép: Észt Külügyminisztérium

1944

Magyarország megszállásai

1944-ben Németország megszállta Magyarországot, ezt követte 1945-ben a szovjet megszállás. 1946-ban eltörölték a királyságot, majd 1948-ban népi demokráciává nyilvánították Magyarországot.

1956. október 23

Forradalom

1956 októberében forradalom zajlott Magyarországon, kikiáltották a Magyar Köztársaságot. November elején a Szovjetunió csapatai leverték a forradalmat, és visszaállították a kommunista rendszert. A forradalom több észt ellenállási mozgalomnak is bátorításul szolgált.

1989. október 23

Magyarországon ismét kikiáltják a Köztársaságot

A Magyar Országgyűlés elnöke, Szűrös Mátyás kikiáltja a Magyar Köztársaságot, Néhány nappal korábban a Parlament olyan törvénycsomagot fogadott el, ami lehetővé tette olyan demokratikus folyamatok megindítását, mint a többpártrendszer létrehozása vagy a hatalmi ágak szétválasztása.

1991. augusztus 20

Az Észt Köztársaság függetlenségének helyreállítása

A Lenin-szobor eltávolítása Tallinnban 1991. augusztus 23-án. Kép: a kép készítője, Peeter Langovits

1991. augusztus 20-án az Észt Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa döntést hozott Észtország állami függetlenségéről. Az Észt Köztársaságot a jogfolytonosság alapján állították helyre.

1991. augusztus 24

Magyarország kormánya a világ államai közül (Izland és Lettország után) harmadikként ismerte el az Észt Köztársaság helyreállított függetlenségét

1991. szeptember 2

Az 1940-ben megszakadt diplomáciai kapcsolatokat 1991. szeptember 2-án állították helyre. A diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről szóló jegyzőkönyvet Budapesten írták alá

Jegyzőkönyv az Észt Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről. Kép: az Észt Külügyminisztérium Levéltára

1991. december 10

Magyarország újra nagykövetet nevezett ki Észtországba (Helsinki székhellyel). A háború utáni első nagykövet Jávorszky Béla lett

Jávorszky Béla nagykövet megbízólevél-átadási ünnepsége. Kép: Észt Külügyminisztérium

Jávorszky Béla nagykövet megbízólevele. Kép: Észt Külügyminisztérium

1992 augusztusa

Észtországba látogatott Magyarország külügyminisztere, Jeszenszky Géza. Aláírták az Észt Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti baráti kapcsolatok és együttműködés alapjairól, valamint a vízumkényszer kölcsönös eltörléséről szóló szerződést

Az Észt Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti baráti kapcsolatok és együttműködés alapjairól szóló szerződés. Kép: Riigi Teataja

Az Észt Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti baráti kapcsolatok és együttműködés alapjairól szóló szerződés. Kép: Riigi Teataja

1993. január 26

Mart Laar miniszterelnök hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra

Mart Laar miniszterelnök. Kép: Postimees, fotó: Ain Protsin

1994

Magyarország tiszteletbeli konzulokat nevezett ki Észtországba: Mall Hellamot (Tallinn) ja Ago Künnapot (Tartu)

1994. április 28

Tallinnban aláírták az Észtország és Magyarország kormánya közötti kulturális és oktatási egyezményt

Az Észt Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti baráti kapcsolatok és együttműködés alapjairól szóló szerződés. Kép: Riigi Teataja

Ennek alapján a felek háromévente új kulturális együttműködési programban állapodnak meg, melyben kitűzik a következő időszak céljait és meghatározzák a pontosabb terveket.

Az Észt Köztársaság Kulturális Minisztériuma ja Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma közötti kulturális együttműködési program 2020–2022. első oldal. Kép: Észt Kulturális Minisztérium https://www.kul.ee/sites/kulminn/files/eesti-ungari_kultuurikoostooprogramm_2020-2022.pdf

1995. március 28

Toivo Tasa, Észtország háború utáni első nagykövete (bécsi székhellyel) átadta megbízólevelét Magyarországon

Toivo Tasa nagykövet koszorút helyez el Budapesten, a Hősök terén. Kép: Észt Külügyminisztérium

1995. július 25

Észtország magyarországi tiszteletbeli konzuljává nevezték ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem finnugor tanszékének tanársegédjét, Bereczki Andrást

Észtország magyarországi tiszteletbeli főkonzulja, Bereczki András. Kép: Bereczki András magángyűjteménye

1996. május 2-4

A Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád állami látogatást tett Észtországban

Göncz Árpád ja Lennart Meri köztársasági elnökök és házastársaik. Kép: az Észt Külügyminisztérium Levéltára

Göncz Árpád volt az első magyar államfő, aki hivatalos látogatásra érkezett Észtországba (a két világháború között egyetlen állami látogatás sem történt).

1997. május 13-14

Állami látogatás keretében először érkezett Magyarországra észt államfő, Lennart Meri köztársasági elnök

Göncz Árpád és Lennart Meri köztársasági elnökök. Kép: az Észt Külügyminisztérium Levéltára

1998. február 27

Finnugor vonatkozások és kulturális kapcsolatok

Az Észt Intézet magyarországi kirendeltsége Budapesten, a Falk Miksa u. 22. címen. Kép: a Budapesti Észt Nagykövetség magángyűjteménye

Észtország és Magyarország kapcsolataiban mindig is fontos helyen álltak a finnugor vonatkozások és kulturális kapcsolatok. Az Észt Intézet magyarországi kirendeltsége 1998-től 2024 februárjáig működött Budapesten.

Bővebben

1999. augusztus 4

A háború utáni első Észt Nagykövetség 1999 augusztusában kezdte meg működését Magyarországon, amikor Lembit Luht ideiglenes ügyvivő érkezett kiküldetésbe Budapestre

A háború utáni első Észt Nagykövetség Budapesten. Kép: a Budapesti Észt Nagykövetség levéltára

A nagykövetség a Lendvay utca 12. szám alatt működött abban a villában, amit Havel Lipót cseh származású építőmester tervei alapján Philip Nicholson angol acélgyáros építtetett. A két világháború közötti időszakban ugyanebben a házban volt a Holland Királyság Nagykövetsége is.

1999. szeptember 30

Magyarország 76 év után újra megnyitotta nagykövetségét Tallinnban

A Magyar Nagykövetség 2014. szeptember 15-ig működött Észtországban. Ettől a naptól kezdve Helsinki látta el Magyarország észtországi képviseletét egészen 2018-ig, amikor újra megnyílt a nagykövetség Tallinnban.

1999. szeptember 30

Magyarország 1928 utáni első, ismét észtországi székhelyű nagykövete Jávorszky Béla volt, aki 1999 szeptemberében adta át megbízólevelét

Jávorszky Béla. Kép: Wikipedia Commons https://commons.wikimedia.org/wiki/File:J%C3%A1vorszky_B%C3%A9la.jpg

2000

A Magyar Intézet megnyitása Tallinnban

A Magyar Intézet Tallinnban, a Piiskopi 2. címen. Kép: Kulturális emlékek jegyzéke, fotó: H. Kuningas, 2020.

Az Észtország és Magyarország közötti kapcsolatok erősödésének jele volt többek közt Magyarország azon döntése is, amely alapján 2000 februárjában Magyar Intézet néven megnyitották Tallinnban a kulturális képviseletet.

2000. május 31 - június 1

Kétnapos észtországi látogatásra érkezett Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor

Mart Laar és Orbán Viktor a Toompeán. Kép: az Észt Külügyminisztérium Levéltára

Ő volt az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tett Észtországban.

2000. december 12

Állami látogatásra érkezett Észtországba Magyarország köztársasági elnöke, Mádl Ferenc

Mádl Ferenc és Lennart Meri köztársasági elnökök a Feketefejűek Házában. Kép: az Észt Külügyminisztérium Levéltára

2001. december 13

A háború után Észtország első budapesti székhelyű nagykövete Toivo Tasa volt

Toivo Tasa egy dunai hajón. Kép: a Budapesti Észt Nagykövetség levéltára

Toivo Tasa 2001. december 13-án adta át megbízólevelét Mádl Ferencnek, Magyarország köztársasági elnökének. Még aznap kék-fekete-fehér szalagos koszorút helyezett el a Magyarországért elesett hősök emlékművén. Toivo Tasa 2006-ig maradt hivatalában.

2002. szeptember 11-14

Állami látogatásra érkezett Magyarországra Arnold Rüütel köztársasági elnök és Ingrid Rüütel asszony

Arnold Rüütel ja Mádl Ferenc köztársasági elnökök házastársaikkal. Kép: az Észt Külügyminisztérium Levéltára

2004. május 1

2004-ban nyolc másik országgal együtt Észtország és Magyarország is csatlakozott az Európai Unióhoz

Az Európai Unió zászlajának felvonása Kadriorgban

2006. március 27-28

2006 márciusában állami látogatást tett Észtországban Magyarország köztársasági elnöke, Sólyom László

Arnold Rüütel, Észtország köztársasági elnöke és Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke. Kép: az Észt Külügyminisztérium Levéltára

2009. május 5

Megnyitották Észtország gyönyörű, frissen felújított nagykövetségi épületét Budapesten

A Budapesti Észt Nagykövetség az Áldás u. 3. címen. Kép: a Budapesti Észt Nagykövetség levéltára

Az Észt Nagykövetség számára új korszak vette kezdetét, amikor Urmas Paet külügyminiszter megnyitotta az Észtország tulajdonában lévő frissen felújított nagykövetségi épületet az Áldás utca 3. címen.

2009. október 5-6

Állami látogatást tett Magyarországon Észtország köztársasági elnöke, Toomas Hendrik Ilves

Toomas Hendrik Ilves és Sólyom László köztársasági elnökök találkozója a Sándor-palotában, Budapesten. Kép: Getty Images

2013. június 20-22

Állami látogatást tett Észtországban Magyarország köztársasági elnöke, Áder János

Áder János és Toomas Hendrik Ilves köztársasági elnökök. Kép: az Észt Külügyminisztérium Levéltára

2014 júniusa

2014. júniusában Magyarország úgy döntött, bezárja nagykövetségét Tallinnban

Priit Pallum nagykövet zárszava a nagykövetség vendégkönyvében 2014. szeptember 30-án. Kép: a Budapesti Észt Nagykövetség levéltára

2014 júliusában Észtország kormánya bejelentette, hogy bezárja budapesti nagykövetségét, és az országban nem állandó székhelyű nagykövetet nevez ki Magyarországra. Ettől függetlenül folytatódott Észtország és Magyarország jó és tartalmas kétoldalú kapcsolata. Bereczki András tiszteletbeli főkonzul Magyarországon maradt Észtország állampolgárait segíteni, ugyanígy folytatta tevékenységét az Észt Intézet budapesti képviselete is.

2016. augusztus 1

Magyarország megnyitotta diplomáciai képviseletét Tallinnban, a Magyar Intézet helyiségeiben, és a képviseletet Magyarország Helsinki Nagykövetsége alá rendelte

2018. augusztus 20

Észtország újra megnyitotta nagykövetségét Budapesten, még ugyanez év szeptemberében Magyarország is újra megnyitotta nagykövetségét Tallinnban

Kristi Karelsohn nagykövet megbízólevelének átadása alkalmából adott díszőrség Budapesten, a Hősök terén. Kép: Kristi Karelsohn magángyűjteménye

A nagykövetség újranyitása utánai első észt nagykövet, Kristi Karelsohn 2018. október 3-án adta át megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek.

Bővebben az Észt Nagykövetségről

Bővebben a Magyar Nagykövetségről

2021. február 24

Száz év telt el az óta a nap óta, amikor Magyarország de jure elismerte az Észt Köztársaságot, és ezzel megvetette a hivatalos diplomáciai kapcsolatok alapját

Az észt-magyar diplomáciai kapcsolatok centenáriumának logója. Kép: Észt Külügyminisztérium